Álláskeresési tanácsok, Álláskeresési ötletek

Magyarországi Álláskeresők Blogja

Hiányszakmák akkor és most

Cimkék: továbbképzés, felsőoktatás, hiányszakmák, továbbtanulás, szakmunka, szakmunkásképzés

2013 November 1.   |  14: 48

Miért nincs munkám és miért keresnek viszont sok helyre munkaerőt?

hiányszakmák, addelmagad, álláskeresésTöbb évtizeddel ezelőtt még mások voltak a hiányszakmák mint most, 2013-ban.
Régen kevés volt a felsőfokú végzettségű és a diplomás, több volt a szakmunkás. Mostanra viszont fordult a kocka.

Első körben szeretnék azzal a problémával foglalkozni, amely szerint nincs elég szakmunkás a munkaerő piacon és hiányszakmák alakultak ki. Ilyen például a kőműves, ács, asztalos, vízvezeték és gázszerelő, hegesztő, stb.
Ezekre a szakmákra a szakmunkásképzőkben olyan kevesen jelentkeztek, hogy több iskolát kellett összevonni, hogy egy osztályt indítani tudjanak. Ösztöndíj programokat is indítottak, hogy ezzel is ösztönözzék a tanulókat egy hasznos szakma elvégzésére.

Szinte cikivé vált a szakmunkás munka, pedig nélkülük se ház, se víz, se gáz nem lenne. Az építész szuperül megtervezhet egy házat, de ha nincs aki megépítse, akkor a rajzból sosem lesz lakóépület.

Egyesek szakértők szerint azért jelentkeznek kevesen ácsnak, vagy kőművesnek, mert ma már olyan könnyű bizonyos felsőoktatási képzéseket elvégezni, hogy a diákok inkább a könnyebb utat választják.
Sajnos ez a szakmunkás képzés népszerűségének háttérbe szorulását eredményezi.
Hiába könnyű tanulmányokat elvégezni, a megélhetést nem segíti elő. Ezért gyakran a diákok csak később jönnek rá, hogy szükség van egy szakma elsajátítására a boldoguláshoz és egyre több esetben a diploma vagy okj-s képzés után ülnek vissza a szakmunkás iskola padjába.

A másik esete a hiányszakmáknak, a reáltantárgyaktól való elidegenedés. A kémia, matek, fizika és további természettudományi szakok sajnos nem a legnépszerűbbek a felsőoktatási palettán. Viszont ami jó hír ezzel kapcsolatban, hogy az ilyen szakon végzett tanárok és kutatók viszonylag könnyen tudnak munkát találni.

A képzéseket itt is alacsony ponthatárral és magas ösztöndíjazási lehetőséggel próbálja megtámogatni az Oktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények.

A harmadik válságos kategória az orvosi és azzal kapcsolatos pályák, amely nem a képzési rendszer hibája miatt lett hiányszakma, hanem a munkabér alakulása miatt.
Korábbi cikkeinkben már említettük a fiatalok kivándorlását és a külföldi munkalehetőségek előnyeit. Az orvosi és ápolói munka nagyszerű példa arra, hogy miként is lehet elcsábítani pénzzel egy olyan szakmát, amelyre a legnagyobb szükség lenne országunkban.
A tömeges sztrájkolás és kivándorlások okaként a dolgozók azt nevezték meg, hogy úgy érezik nincsenek megfizetve a munkájuk fontosságához képest.

Lényegében igazuk van, hiszen ha belegondolunk kinek van nagyobb haszna egy bankárnak vagy egy sebésznek, egy politikusnak vagy egy nővérnek. A bérek alakulása viszont pont fordított arányban van a fontosságukhoz képest.

A későbbiekben egy külön cikket szánunk arra, hogy mérlegeljük a kivándorolt orvosok számát és a mai magyar egészségügyi dolgozók helyzetét.